szerző angel
Képes lennél a hihetetlenre?
Megértenéd a lehetetlent?
Észrevennéd a láthatatlant?
Megérintenéd a megfoghatatlant?
Befogadnád a felfoghatatlant?
Válaszolnál a megkérdezhetetlenre?
Elfogadnád a halhatatlant?
Elvállalnád az érthetetlent?
Álmodnád a megálmodhatatlant?
Nem?
Pedig itt vagyok...
szerző angel
Én téged elpöröllek égtől és földtől, nem menekszel,
mert a vadon volt bölcsőm, és koporsóm is az lesz egyszer,
mert úgy járok a földön - csak félig földet érve,
mert téged senki így nem font még énekébe.
Én téged elpöröllek koroktól, éjszakáktól,
aranyos lobogóktól minden kardvillanástól.
A kulcsot elhajítom, kutyád szélnek eresztem,
virrasztóm földi éjed, házőrző ebnél éberebben.
Mástól, s attól is, attól az egyetlentől, elpöröllek.
Nem leszel senkié, magam se nézek másra többet.
Attól is, kivel Jákob birkózott, elragadlak
az utolsó vitában - hallgass! - igen, magamnak!
De amíg nem teszem kezed a melleden keresztbe,
addig - hiába minden! - a magadé leszel te:
lendülsz éteri tájra, egekbe bontva szárnyat:
a mindenség a bölcsőd, a mindenség lesz síri ágyad...
szerző angel
Elveszve a végtelenben, keresni a kiutat, vagy valakit aki megmondja igazából ki is vagy..
A legutóbbi Hozzászólások
@*dtcomment*@@*titolopost*@
@*nome*@