De.licio.us Dada
Archívum Március 2008

szerző angel

Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.
Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.
Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.
Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.
Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.


Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.
Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele. ..
Tudjunk majd hálásak lenni ezért az adományért.

Szavazz erre a post-ra

szerző angel



Akarsz-e futni, arany éjszakába futni velem?
A földre bukni és az égre nézni fel?
Akarsz-e adni árva csillagoknak szép neveket?
S nevetve hagyni, hogy a szél sodorja el?

Akarsz-e együtt ülni házad küszöbén majd?
És arra nem gondolni, hogy meddig is tart?
Akarsz-e rám találni őszbe rohanó üres vonaton?
Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom?

Akarsz-e bújni, velem összebújni zord teleken?
És lángra gyúlni fázós, fehér reggelben.
A hóba írni édes titokból szőtt rejtjeleket,
Hogy szóra bírni más ne tudja senki sem.

Akarsz-e együtt ülni házad küszöbén majd?
És arra nem gondolni, hogy meddig is tart?
Akarsz- e rám találni őszbe rohanó üres vonaton?
Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom?

Van az úgy, hogy semmi sem jó.
És van az úgy, hogy lenni sem jó.
Hát gyere mondd, hogy akarod még!
És ezer év sem téphet szét.

Akarsz-e szánni, ha egyszer bánni kell a bűneidet?
Akarsz-e látni, ha lábam rossz utakra tért?
Az arcot látni, amivel megosztottad tükreidet.
Akarsz-e engem, aki csak ennyit ígért?

Szavazz erre a post-ra

szerző angel
                              Ülj hát le
                            Pihenj meg velem
                          Ha gondod van, mondd el nekem
                        Figyelj rám, bíznod kell bennem
                      Titkainkat őrzöm szívemben...csendesen

 

Szavazz erre a post-ra

szerző angel



Egyre várlak. Harmatos a gyep,
Nagy fák is várnak büszke terebéllyel.
Rideg vagyok és reszketeg is néha,
Egyedül olyan borzongós az éjjel.
Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét
És csend volna. Nagy csend.
De hallanánk titkos éjjeli zenét,
A szívünk muzsikálna ajkainkon
És beolvadnánk lassan, pirosan,
Illatos oltáron égve
A végtelenségbe.

Szavazz erre a post-ra

szerző angel

Úttalan utakon,
bozótokon és szakadékokon,
árkokon és vízmosásokon
törtetünk láthatatlan cél felé.

Úttalan utakon,
imádkozva vagy szitkozódva,
békés szívvel vagy lázadozva,
de menni kell, mert vissza nem lehet:
fekete falat épített a Múlt
a hátunk megett.

Úttalan útakon..
De túl lélek-határon,
túl gondolaton, túl minden álmon
valami messze vár reánk,
egy fénysugár e rút világon:
talán egy “mindent felejtés”.
Talán egy “mindent újrakezdés”
a végső sziklaszálon.

Úttalan útakon,
végső szívdobbanásig,
utolsó sóhajtásig,
s ha nem ma, holnap, vagy sok-sok év után:
de egyszer eljutunk a sziklaszálig!

Szavazz erre a post-ra

Tag: t

szerző angel



A Gilgames-eposz a Sumer Teremtésmítosz.

Legteljesebb változata Asszurbanipal asszír király ninivei ékiratos könyvtárából származik.
A szöveg alapja hat tábla, melyek Enlil Isten nippuri templomából kerültek elő.
A véglelges kanonizált változat azonban már tizenkét táblából állt és Ninivéből került elő.

Az egyik legősibb elbeszélő költemény, jelentősége abban áll, hogy történelemkönyvként elmeséli a régmúlt eseményeit, ráadásul hihetetlenül alaposan.
Ez a történelemkönyv sok esetben megerősíti az addigi elképzeléseket, melyeket a régészeti leletek alapján állítottak fel, illetve maga a Biblia is merített az itt leírtakból.
Ennél csak egy régebbi eposz létezik, a Teremtés eposz, mely a Föld teremtését meséli el.
Az eposz agyagtáblákon maradt fenn, részben akkád nyelven, részben asszír, babiloni, hetita fordítás formájában.

Központi alakja Gilgames 2/3 rész isten és 1/3 rész ember, aki több mint a félistenek, azonban még emberi.
Gilgames származását tekintve kimutathatott apai ágon is egy istent, illetve anyai ágon is egyet, a többi rész természetesen földi emberi ág volt...
Az isteni eredet miatt, jogosulttá vált, hogy neve elé az isten jelzőt ragasszák.
Gilgames Uruk városának királya és Enkidu barátja.
 
Gilgames valóságos személy volt, akinek neve megtalálható a Sumer királylistákon. Személye köré már a Sumerok korában legendák szövődtek, 500-600 év elteltével pedig hőssé vált. A mű amellett, hogy páratlan alkotás olyan elévűlhetetlen dolgokra hívja fel a figyelmet mint: az ember sorsa és halandósága, a halállal való küzdelem, a barátság melyből erőt meríthetünk, az elmélkedés és a szenvedés. Az eposz és eme mítoszra épülő Sumer civilizáció óriási hatással volt olyan ezt követő kultúrákra, mint a görög vagy a római. Örök fájdalma minden embernek a halandóság. Érezzük és látjuk, hogy múlnak a percek, órák, napok, a hetek, hónapok és az évek. Az istenek nem kivételeznek senkivel az élet egyszer végetér.
Az ember sok-sok ezer éve keresi az örök élet forrását vagy legalább egy reménysugarat arra nézve, hogy léte és tettei visszhangozzanak majdan az örökkévalóságban is. Talán Gilgames is ezt az elnemmúló hírnevet kereshette.
Gilgames büszke, ügyes, lelkiismeretes király volt, és nagyon okos. Tette feladatát, és mellette megtanulta az istenek, az emberiség, a Föld történelmét. Azonban minél több tudásra tett szert, annál jobban kezdett félni a haláltól. Tudatában volt eredetének, és hogy két istenség is kimutatható a családfájában, ezért fellázadt és követelte az örök életet biztosító szert, az élet vizét..
A történet kezdetén a szerelem istennőjének (Istar) szerelmét Gilgames visszautasította. Az istennő ezért bosszúból egy bikát teremtett, melynek szándéka a hős elpusztítása volt, ezt a lényt Gilgames és Enkidu végül legyőztek. Azonban Enkidu-n a harcban a bika halálos sebet ejtett. Ezután Gilgames az Eufrátesz partja mellől elindulva kalandos utazást tett az alvilágba, hogy Enkidu-t kiszabadítsa. Hegyeken, völgyeken és szakadékokon át eljutott a föld legsötétebb részébe, hogy kilépjen a lángoló ég alá majd átkeljen a halál tengerén, végül saját (istenné vált) ősétöl -Umnapisti-tól megtudja az igazságot:

"Ami teremtett, elmúlik.
Halál az élők büntetése.
Még alighogy világra jöttek
s már el is kell menniök innen"   
 

Gilgames elkeseredik, azonban Umnapisti reményt ad neki. Ki kell állnia egy próbát: hat nap és hét éjszakán át nem szabad aludnia. Ha sikerül túljutnia a feladaton akkor az alviágba számüzött barátja újra visszatérhet ebbe a világba. A próbát nem állja ki a hős, de kap egy tanácsot Umnapisti nejétől: a tenger mélyén van egy nyílvessző formájú fű, az élet füve, melynek megszerzője hallhatalanná válhat. Gilgames megtalálja, de szerncséltlenül jár, mert a hazafelé vezető úton megáll megfürödni, miközben egy kígyó a ruhájából kilopja a füvet. Hazatérése után nem kesereg a fű elvesztésén, mivel beszélhetett Enkidu szellemével az alvilágban. Tőle megtudta, hogy a halottak sorsán a másvilágon sem lehet változtatni, inkább az élet bölcs élvezetére kell törekedni.
Az eposz alapját képezi a Sumer istenhitnek és vallásnak, melyből később sok kultúra táplálkozott.

Szavazz erre a post-ra

szerző angel


Miután tizenhat évesen elveszítettem a hazámat, és huszonnégy esztendős koromban száműzetésbe kényszerültem, életem során rengeteg nehézséggel kellett szembenéznem. Ha meggondolom, ezek nagyrészt leküzdhetetlenek voltak. Nemcsak hogy nem kerülhettem el őket, hanem kedvező megoldást sem találhattam rájuk. Mégis sikerült megőriznem lelki békémet és testi egészségemet, így aztán képes voltam a sorscsapásokat szellemi, fizikai és spirituális képességeim teljes birtokában fogadni. Ha erőt vesz rajtam az aggodalom és a kétségbeesés, az nemcsak egészségemet viselte volna meg, hanem a cselekvésben is korlátozott volna.

A világban szétnézve azt látom, hogy nem csak nekünk, tibeti menekülteknek és más hontalan népcsoportoknak vannak nehézségeink. Az embereket mindenütt, minden társadalomban éri szenvedés és megpróbáltatás - még azokat is, akik szabadságban és anyagi jólétben élnek. Azt hiszem, a boldogtalanság, amitől az ember szenved, nagyrészt a saját műve. Elvileg tehát legalább ez elkerülhető. Úgy látom továbbá, hogy az erkölcsileg pozitív magatartású emberek boldogabbak és elégedettebbek azoknál, akik nem törődnek az erkölcscsel. Ez megerősíti hitemet, hogy ha képesek vagyunk megfelelően átformálni gondolatainkat, érzelmeinket s magatartásunkat, akkor nemcsak hogy könnyebben megbirkózunk a szenvedéssel, hanem eleve sokkal kevesebb szenvedés vár ránk.

Szavazz erre a post-ra

szerző angel

várnak álmok
várnak vágyak
várnak utak
melyeken még sosem jártam

várnak színek
várnak képek
várnak kapuk
csak átlépni ne féljek

várnak karok
várnak ágyak
várnak szívek
és vége lesz a magánynak

várnak szemek
várnak szájak
várnak szavak
mik rám találnak

várnak sóhajok
hozzám szólnak
várnak könnyek
értem hullnak

várnak csókok
mézédesek
várnak ölek
rejtélyesek

várnak napok
boldog órák
várnak évek
múltam hozzák

várnak még
bíztat reményem
várnak még
így van, vagy csak remélem?

Szavazz erre a post-ra

szerző angel


A régiek, akik tiszta erkölcsi összhangot akartak a világban, először nemzeti életüket rendezték el; akik el akarták rendezni nemzeti életüket, először otthoni életüket szabályozták; akik otthoni életüket akarták szabályozni, először egyéni életüket művelték; akik egyéni életüket akarták művelni, először a szívüket hozták rendbe; akik szívüket akarták rendbe hozni, először akaratukat tették őszintévé; akik akaratukat akarták őszintévé tenni, először eljutottak a megértéshez; a megértés a dolgok ismeretének felkutatásából származik. Ha a dolgok ismeretét elnyertük, akkor elértük a megértést; ha a megértést elértük, akkor az akarat őszinte; ha az akarat őszinte, akkor a szív rendben van; ha a szív rendben van, akkor műveljük egyéni életünket, ha egyéni életünket műveljük, akkor az otthoni élet szabályozva van; ha az otthoni élet szabályozva van, akkor a nemzeti élet művelése az alapja mindennek. Lehetetlenség, hogy ha az alap rendetlen, fölötte rendes legyen az épület. Sohasem volt olyan fa a világon, amelynek törzse karcsú s felső ágai nehezek és erősek. A dolgoknak oka és következménye van, az emberi ügyeknek kezdete és vége
.

Szavazz erre a post-ra

Archívum Március 2008

A legutóbbi Hozzászólások

Új post-ok

Tag